Az Északi-sark-óceánban található csomag jégfedés a második legalacsonyabb szintre esett, mióta a műholdas megfigyelések 1979-ben megkezdődtek-mondta az amerikai kormányzati tudósok hétfőn.
Ebben a hónapban csak az elmúlt 42 évben a Föld fagyasztott koponyája kevesebb, mint 4 millió négyzetkilométer (1,5 millió négyzet mérföld) volt.
Az Északi-sarkvidék már 2035-ben megtapasztalhatja első jégmentes nyárát-jelentette a kutatók a múlt hónapban a Nature Climate Change folyóiratban.
De az összes olvadó hó és jég nem növeli közvetlenül a tengerszintet, csakúgy, mint az olvadó jégkockák, nem ömlött egy pohár vizet, ami felteszi a kínos kérdést: ki érdekel?
Igaz, hogy ez rossz hír a jegesmedvék számára, amelyek egy nemrégiben készült tanulmány szerint már a kihaláshoz vezetnek.
Igen, ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy a régió tengeri ökoszisztémáinak mély átalakulása, a fitoplanktonról a bálnákra.
Mint kiderül, számos oka van annak, hogy aggódjanak a sarkvidéki tengeri jég zsugorodásának mellékhatásai miatt.
A tudósok szerint a legalapvetőbb ötlet az, hogy a zsugorodó jéglapok nemcsak a globális felmelegedés tünete, hanem a mozgatórugó is.
„A tengeri jég eltávolítása feltárja a sötét óceánt, amely erőteljes visszacsatolási mechanizmust hoz létre” - mondta Marco Tedesco geofizikus, a Columbia University Föld Intézetének az AFP -nek.
De amikor a tükörfelületet sötétkék vízzel cserélték, a Föld hőtöréseinek nagyjából azonos százaléka felszívódott.
Nem itt beszélünk a bélyegzőterületről: Az átlagos jéglap közötti különbség az 1979 és 1990 között és a legkisebb ponton nyilvántartásba vett különbség több mint 3 millió négyzetkilométer - kétszer Franciaország, Németország és Spanyolország kombinációja.
Az óceánok már elnyelik az antropogén üvegházhatású gázok által termelt felesleges hő 90 % -át, de ez költségekkel jár, beleértve a kémiai változásokat, a hatalmas tengeri hőhullámokat és a haldokló korallzátonyokat.
A Föld komplex éghajlati rendszere magában foglalja az összekapcsolt óceáni áramokat, amelyeket a szél, az árapály és az úgynevezett termohalin keringés hajt, amelyet maga a hőmérséklet („meleg”) és a só koncentrációja („sóold”) hajt.
Még az óceán szállítószalagjának kis változásai (amely a pólusok között halad és mindhárom óceán között áthalad) pusztító hatással lehet az éghajlatra.
Például közel 13 000 évvel ezelőtt, amikor a Föld a jégkorszakról egy olyanközi időszakra váltott át, amely lehetővé tette fajunk fejlődését, a globális hőmérsékletek hirtelen néhány Celsius fokot esett le.
A geológiai bizonyítékok azt sugallják, hogy a termohalin keringés lassulása, amelyet az Északi -sarkvidéktől a hideg édesvíz hatalmas és gyors beáramlása okoz, részben a hibás.
"A Grönlandon lévő olvadó tenger és őrölt jég édesvíze megszakítja és gyengíti az Öböl -patakot" - mondta egy szállítószalag, amely az Atlanti -óceánon folyik - mondta Xavier Fettweiss kutató a belgiumi Liege Egyetemen.
"Ezért van Nyugat -Európa enyhébb éghajlata, mint Észak -Amerikában ugyanolyan szélességben."
A grönlandi földterület hatalmas jéglapja tavaly több mint 500 milliárd tonna tiszta vizet veszített el, amelyek mindegyike kiszivárgott a tengerbe.
A rekord összeg részben az emelkedő hőmérsékletnek köszönhető, amely a sarkvidéki, mint a bolygó többi részének kétszeresére emelkedik.
"Számos tanulmány kimutatta, hogy a nyári sarkvidéki csúcsok növekedése részben a tengeri jég minimális mértékének köszönhető" - mondta Fettwiss az AFP -nek.
A Nature Journal júliusban közzétett tanulmány szerint az éghajlatváltozás jelenlegi pályája és a jégmentes nyár kezdete, amelyet az ENSZ éghajlatváltozási éghajlati testületének kormányközi testülete határoz meg, kevesebb, mint egymillió négyzetkilométer. A század végére a medvék valóban halálra éheznek.
„Az ember által kiváltott globális felmelegedés azt jelenti, hogy a jegesmedvéknek egyre kevesebb tengeri jég van nyáron”-mondta a tanulmány vezető szerzője, Stephen Arstrup, a Polar Bears International fő tudósa.