Jutalékot kaphatunk, ha weboldalunkon található linkeken keresztül vásárol. Így működik.
Egy új tanulmány kimutatta, hogy az Északi-sarkvidék Szibéria felé tolódik el hagyományos otthonától, a kanadai sarkvidéktől, mivel két óriási csillaghalmaz mélyen a föld alatt, a mag-köpeny határán rejtőzik, és kötélhúzásba keveredik.
Ezek a foltok, a Kanada és Szibéria alatti negatív mágneses áram területei, egy győztes-mindent visz harcban vesznek részt. Ahogy a cseppek alakja és a mágneses mező erőssége változik, van egy győztes; A kutatók azt találták, hogy míg Kanada alatt a víztömeg gyengült 1999 és 2019 között, Szibéria alatt a víztömeg kismértékben nőtt 1999 és 2019 között. „Ezek a változások együttesen ahhoz vezettek, hogy az Arktisz Szibéria felé tolódott” – írják a kutatók a tanulmányban.
„Még soha nem láttunk ehhez hasonlót” – mondta Phil Livermore, a Leedsi Egyetem geofizikai tanszékének vezető kutatója és adjunktusa a Live Science-nek egy e-mailben.
Amikor a tudósok 1831-ben először felfedezték az Északi-sarkot (ahová az iránytű mutatója mutat), az Észak-Kanadai Nunavut területén volt. A kutatók hamarosan rájöttek, hogy az északi mágneses pólus hajlamos elmozdulni, de általában nem túl messzire. 1990 és 2005 között a mágneses pólusok mozgásának sebessége a történelmileg évi mindössze 15 kilométeres sebességről évi 60 kilométerre ugrott – írják a kutatók tanulmányukban.
2017 októberében az északi mágneses pólus átlépte a nemzetközi dátumválasztó vonalat a keleti féltekén, 390 kilométeren (242 mérföldön) belül elhaladva a földrajzi északi pólustól. Ezután az északi mágneses pólus dél felé kezd mozogni. Annyi minden megváltozott, hogy 2019-ben a geológusok kénytelenek voltak egy évvel korábban kiadni a világ új mágneses modelljét, egy olyan térképet, amely mindent tartalmaz a repülőgépek navigációjától az okostelefonok GPS-éig.
Csak találgatni lehet, miért hagyta el az Arktisz Kanadát Szibéria felé. Egészen addig, amíg Livermore és kollégái rá nem jöttek, hogy a cseppek okolhatók.
A mágneses mezőt a Föld mély külső magjában forgó folyékony vas hozza létre. Így a lengő vas tömegének változása megváltoztatja a mágneses észak helyzetét.
A mágneses tér azonban nem korlátozódik a Föld magjára. Livermore szerint a mágneses erővonalak „kidomborodnak” a Földből. Kiderült, hogy ezek a cseppek ott jelennek meg, ahol ezek a vonalak megjelennek. „Ha a mágneses erővonalakat puha spagettiként képzeljük el, a foltok olyanok, mint a Földből kiálló spagetticsomók” – mondta.
A kutatók azt találták, hogy 1999 és 2019 között egy Kanada alatti folt keletről nyugatra húzódott, majd két kis, összekapcsolódó foltra vált szét, valószínűleg a főáramlás szerkezetében 1970 és 1999 között bekövetkezett változások miatt. Az egyik folt erősebb volt, mint a másik, de összességében a megnyúlás „hozzájárult a kanadai folt gyengüléséhez a Föld felszínén” – írták a kutatók a tanulmányban.
Ezenkívül az intenzívebb kanadai helyszín a szétválás miatt közelebb került a szibériaihoz. Ez viszont megerősítette a szibériai helyszínt, írják a kutatók.
Ez a két blokk azonban kényes egyensúlyban van, így „a jelenlegi konfiguráción már csak kisebb módosítások is megfordíthatják az Északi-sark jelenlegi Szibéria felé tartó trendjét” – írják a kutatók a tanulmányban. Más szóval, az egyik vagy a másik pont felé történő elmozdulás a mágneses északi irányt visszaküldheti Kanadába.
Az Északi-sark múltbeli mágneses pólusmozgásának rekonstrukciói azt mutatják, hogy két, néha pedig három csepp is befolyásolta az Északi-sark helyzetét az idők során. Az elmúlt 400 évben a cseppek miatt az Északi-sark Észak-Kanada területén időzött – állítják a kutatók.
„De az elmúlt 7000 évben [az Északi-sark] úgy tűnik, hogy szabálytalanul mozgott a földrajzi pólus körül anélkül, hogy előnyben részesített helyet mutatott volna” – írták a kutatók a tanulmányban. A modell szerint Kr. e. 1300-ra a pólus Szibéria felé is eltolódott.
Nehéz megmondani, mi fog történni ezután. „Az előrejelzésünk szerint a sarkok továbbra is Szibéria felé haladnak, de a jövő megjóslása nehéz, és nem lehetünk biztosak benne” – mondta Livermore.
Az előrejelzés a „Föld felszínén és az űrben lévő geomágneses mező részletes megfigyelésén alapul majd a következő néhány évben” – írták a kutatók a Nature Geoscience folyóiratban május 5-én online megjelent tanulmányukban.
Korlátozott ideig akár havi 2,38 dollárért, vagy az első három hónapban a normál ár 45%-os kedvezményéért előfizethet bármelyik legkeresettebb tudományos folyóiratunkra.
Laura a Live Science régészettel és az élet apró rejtélyeivel foglalkozó magazin szerkesztője. Emellett általános tudományokról is tudósít, beleértve a paleontológiát. Munkái megjelentek a The New York Timesban, a Scholasticban, a Popular Science-ben és a Spectrumban, egy autizmuskutató weboldalon. Számos díjat kapott a Szakmai Újságírók Szövetségétől és a Washingtoni Újságkiadók Szövetségétől egy Seattle közelében található hetilapban megjelent tudósításaiért. Laura angol irodalom és pszichológia szakon szerzett BA diplomát a Washingtoni Egyetemen St. Louisban, és tudományos írás szakon MA diplomát a New York-i Egyetemen.
A Live Science a Future US Inc. része, amely egy nemzetközi médiacsoport és vezető digitális kiadó. Látogassa meg vállalati weboldalunkat.