Leányvállalati jutalékot kaphatunk, ha a webhelyünkön található linkekről vásárol.Íme, hogyan működik.
Egy új tanulmány kimutatta, hogy az Északi-sark Szibéria felé hajlik hagyományos otthonából, a kanadai sarkvidéken, miközben a mag-köpeny határánál mélyen a föld alatt megbúvó két óriási halmaz kötélhúzást folytat.
Ezek a foltok, a negatív mágneses áramú területek Kanada és Szibéria alatt, egy győztes-mindent viszszavívó harcban vesznek részt.Ahogy a cseppek megváltoztatják a mágneses tér alakját és erősségét, van győztes;A kutatók azt találták, hogy míg a Kanada alatti víztömeg 1999 és 2019 között gyengült, a Szibéria alatti víztömeg 1999 és 2019 között enyhén nőtt. „Ezek a változások együtt vezettek ahhoz a tényhez, hogy az Északi-sark Szibéria felé tolódott” – írják a kutatók. a dolgozószobában.
„Soha nem láttunk még ehhez hasonlót” – nyilatkozta a Live Science-nek egy e-mailben Phil Livermore, az Egyesült Királyság Leedsi Egyetem kutatója és geofizikai adjunktusa.
Amikor a tudósok 1831-ben először felfedezték az Északi-sarkot (ahová az iránytű tű mutat), az észak-kanadai Nunavut területén volt.A kutatók hamar rájöttek, hogy az északi mágneses pólus hajlamos sodródni, de általában nem túl messzire.1990 és 2005 között a mágneses pólusok mozgási sebessége az évi legfeljebb 9 mérföldről (15 kilométerről) évi 37 mérföldre (60 kilométerre) ugrott – írják tanulmányukban a kutatók.
2017 októberében a mágneses északi pólus átlépte a nemzetközi dátumvonalat a keleti féltekén, és 242 mérföldön (390 kilométeren) haladt el a földrajzi északi pólustól.Ezután az északi mágneses pólus dél felé kezd mozogni.Annyi minden változott, hogy 2019-ben a geológusok kénytelenek voltak egy évvel korábban kiadni a világ új mágneses modelljét, egy térképet, amely a repülőgépes navigációtól az okostelefonos GPS-ig mindent tartalmaz.
Csak találgatni lehet, hogy az Északi-sark miért hagyta el Kanadát Szibériába.Ez egészen addig tartott, amíg Livermore és kollégái rájöttek, hogy a cseppek a hibásak.
A mágneses mezőt a Föld mélyén, külső magjában forgó folyékony vas hozza létre.Így a lengővas tömegének változása megváltoztatja a mágneses észak helyzetét.
A mágneses tér azonban nem korlátozódik a magra.Livermore szerint a mágneses erővonalak „kidudorodnak” a Földből.Kiderült, hogy ezek a cseppek ott jelennek meg, ahol ezek a vonalak megjelennek."Ha a mágneses erővonalakat lágy spagettinek tekinti, a foltok olyanok, mint a Földből kilógó spagetti csomók" - mondta.
A kutatók azt találták, hogy 1999 és 2019 között egy Kanada alatti szag keletről nyugatra húzódott, és két, egymással összefüggő kis sávra szakadt, valószínűleg a fő áramlás szerkezetében 1970 és 1999 között bekövetkezett változások miatt. Az egyik folt erősebb volt, mint a más, de összességében a megnyúlás „hozzájárult a kanadai folt gyengüléséhez a Föld felszínén” – írták a kutatók a tanulmányban.
Ráadásul az intenzívebb kanadai folt a szakadás miatt közelebb került a szibériaihoz.Ez pedig megerősítette a szibériai foltot – írják a kutatók.
Ez a két blokk azonban kényes egyensúlyban van, így „csak a jelenlegi konfiguráció kisebb módosításai fordíthatják meg az Északi-sark jelenlegi irányát Szibéria felé” – írják a kutatók a tanulmányban.Más szóval, egy vagy másik pontra való lökés mágneses északot küldhet vissza Kanadába.
Az északi pólus múltbeli mágneses pólusmozgásának rekonstrukciói azt mutatják, hogy két, néha három csepp is befolyásolta az Északi-sark helyzetét az idők során.A kutatók szerint az elmúlt 400 év során az Északi-sark az Északi-sark meghúzódását okozta Kanada északi részén.
"Az elmúlt 7000 évben azonban úgy tűnik, hogy [az Északi-sark] szabálytalanul mozgott a földrajzi pólus körül, anélkül, hogy megmutatta volna a kívánt helyet" - írták a kutatók a tanulmányban.A modell szerint ie 1300-ra a pólus is Szibéria felé tolódott.
Nehéz megmondani, mi lesz ezután."Az előrejelzésünk az, hogy a pólusok továbbra is Szibéria felé mozdulnak el, de a jövőt nehéz megjósolni, és nem lehetünk biztosak benne" - mondta Livermore.
Az előrejelzés a Föld felszínén és az űrben kialakuló geomágneses mezőnek az elkövetkező néhány évben történő részletes megfigyelésén alapul majd – írták a kutatók a Nature Geoscience folyóiratban május 5-én online közzétett tanulmányukban.
Korlátozott ideig előfizethet bármelyik legkelendőbb tudományos folyóiratunkra havi 2,38 USD-ért vagy 45%-os kedvezményért a normál árból az első három hónapban.
Laura a Live Science szerkesztője a régészet és az élet apró rejtélyei témakörében.Emellett általános tudományokról is beszámol, beleértve a paleontológiát is.Munkásságát a The New York Times, a Scholastic, a Popular Science és a Spectrum, egy autizmuskutató webhely ismertette.Számos díjat kapott a Professzionális Újságírók Szövetségétől és a Washington Newspaper Publishers Association-től a Seattle melletti hetilapban megjelent tudósításaiért.Laura angol irodalomból és pszichológiából szerzett BA fokozatot a St. Louis-i Washington Egyetemen és MA fokozatot tudományos írásból a New York-i Egyetemen.
A Live Science a Future US Inc, egy nemzetközi médiacsoport és vezető digitális kiadó része.Látogassa meg vállalati weboldalunkat.